Víz, hegy, völgy mind együtt a Duna folyam és a budai hegység dombjai és lankái által határolt 33,5 km2 területen, Újbudán, melyet méltán nevezünk a főváros nyugati kapujának is. A Gellért-hegy legendája, a Citadella, a világhírű Gellért Szálló és Gyógyfürdő a Feneketlen-tó, a Műegyetem és a Lágymányosi Öböl jelentősen hozzájárul Újbuda jelenlegi képéhez.
A Pestet és Budát összekötő kilenc híd közül négy a kerületben található, közöttük Budapest legújabb hídja, a 494,8 méter hosszú és 30.5 méter széles Újbudát a Pesti oldallal a Lágymányosi Öbölnél összekötő Lágymányosi híd. A híd az osztrák-magyar közös világkiállítás gondolatának köszönheti létét: már épült, mikor a világkiállítás meghiúsult, melyet 1995. október 23-án adtak át a forgalomnak. Újbuda tehát, ha világkiállítással nem is, de egy új híddal, hídfőjénél pedig modern egyetemi városrésszel mindenképp gazdagabb lett.
A Lágymányosi és a Petőfi híd közötti budai területen a 19. század végén, a Duna szabályozását követően, még tó terült el. A hely emlékét, hangulatát már csak a vasúti töltéstől délre található, a Kopaszi gát melletti egyedi természeti adottságokkal rendelkező öböl őrzi.
Újbuda gyógyvizei közül a legfontosabbak a Gellérthegy lábánál fakadó, már az Árpád korban ismert források. A legenda szerint Szent Erzsébet, II. András leánya egy, a pestis ellen óvó gyógy intézményt működtetett itt. Később már nyolcféle kór gyógyítására használták a források vízét.